Hangulatok Erdős Renée világából

Mintha egy jóakaróm kimondottan szívén viselte volna a szellemi táplálásomat, az antikváriumi könyvrendeléseim mellé egy időben mindig női irodalmat kaptam ajándékba. Eleinte George Sandot, majd egy alkalommal A nagy sikolyt is Erdős Renée-től. Később már magam rendeltem meg a Brüsszeli csipkét csak úgy, kíváncsiságból. Nem mintha azóta nem keletkezett volna sok ezer erotikus, szerelmes, merész irodalom a témában, és nem is azért, mert különösebben rajonganék a manapság inkább „ponyvaként” címkézett regényekért. A korrajz, a huszadik század húszas évei világa azonban az első igazán sikeres női írónk szemüvegén keresztül is érdekes. Azóta a csipke flamand fővárosában is jártam (azaz Brugge-ben, ami Brüsszelnél komolyabban őrzi e hagyományt), így a cím már nem is annyira az unalmas maradiságra emlékeztet (további részletek a regényben), hanem inkább a múlt kincseinek izgalmas felfedezésére, a szálak újbóli kibogozására inspirált.

Erdős Renée kalandos fordulatokkal teli életéről és egykori, gyönyörű rákoshegyi villájáról jó néhány írást lehet találni. Ez utóbbi vonalon továbbhaladva alkalmam nyílt a ma múzeumként látogatható épületet megcsodálni, mely Budapest kevésbé felkapott, ám annál 'igazibb' kerületében áll.

Erdős Renée Ház

Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem kis kitérővel a hollandiai látogatóknak is útba esik, ha van még egy-két szabad órájuk a repülőgép indulásáig. A Kőbánya-Kispest metrómegállótól a 98-as busszal a Rákoshegyi vasútállomásig érdemes utazni. Innen pár perc sétára van a Petőfi és Báthori utca sarkán lévő épület. A múzeum keddtől vasárnapig délután 2 és 6 óra között látogatható, de előzetes egyeztetéssel a délelőttökre, és akár hétfőre is lehet időpontot kérni.

A házat 1927 és 1944 között lakta a felvidéki zsidó származású, katolikus hitre tért írónő. A vészkorszakban vidéken bújtatták, aztán többé már nem tért ide vissza. Az Erdős Renée emlékszoba ezért inkább csak hangulatában idézi egykori lakójának életét. A dolgozószoba ablakán ma is szinte belógnak a „vén, árnyékos hárs levelei”, amely az írónő kedvence volt.

Az Erdős Renée Ház állandó kiállításai közt a helytörténeti gyűjtemény, a néprajzi bemutatóteremben pedig a szlovák konyha és német szobarészlet nyújt tudnivalókat a Rákosmente történelméről. Emellett a kerület különleges természeti kincsének, a főváros pesti oldalának legjelentősebb természetvédelmi területe, a Merzse-mocsár élővilágának is külön termet szentelnek. Az elsőre talán meglepő sokszínűség szinte olyan természetes, mint ahogy Erdős Renée származásában és életútjában, női szerepeiben is az volt.
A házban nagyjából havonta rendezett időszakos kiállítások pedig a mai képzőművészek bemutatására adnak lehetőséget. A következő kiállítás pedig helytörténeti jellegű. A XVII. kerület ill. az elődközségek (Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoshegy, majd budapesti kerület) mozitörténetével foglalkozik, azt dolgozza fel. A kiállítás 2016. november 12-én nyílik és 2017. január 15-ig lesz látogatható."
A múzeum munkatársai, Ádám Ferenc történész-muzeológus és Hódos Mária művészettörténész-muzeológus segítségével igazán kivételes lehetőséget kaptam az írónő munkáiba való betekintéshez. Megsárgult lapokon gyöngy-betűs ritkaságokat, fényképeket, korabeli kiadású dedikált példányokat tarthattam a kezemben. Erdős Renée ugyanis minden egyes kötetét akkoriban autogrammal együtt értékesítették. Az iratok, fényképek sokaságához ezúttal sajnos túl kevés időm volt, nem szerettem volna ugyanis lekésni a repülőt…

A múzeum honlapja, az erdosreneehaz.hu további tájékozódáshoz nyújt segítséget, de az eseményeket követhetjük a Facebookon is, az írónő neve alatt.  A múzeum munkatársaival telefonon a 0036-1-258-4693 és 0036-1-256-6062 számokon egyeztethetünk látogatási időpontot.

A fényképekért és az írónő életével kapcsolatos információkért köszönettel tartozom az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem munkatársainak.

Bohák Enikő