Nyári magyarországi programajánlat



Az elôzô évtizedekben egyre több magyarországi város és falu ismerte fel, hogy a turisták településükre csábítására csak úgy van esélyük, ha a meglévô természeti, történelmi, kulturális adottságaik mellé még vonzó programokat is szerveznek. Ily módon mára már hatalmas ezekbôl a választék, se szeri, se száma a különbözô fesztiváloknak, rendezvényeknek, ezért ez az összeállítás nem törekedhet teljességre. Olyan helyszíneket és rendezvényeket igyekeztem kiválasztani, ahol egy külföldi látogató színvonalasan szórakozhat, s egyúttal lehetôsége nyílik a magyarság történelmével, kultúrájával, môvészetével megismerkedni. Mivel az írás összeállításának idején még több esetben nem állt össze a részletes program, s erre nem is lenne hely ebben az írásban, ezért megadom azokat a honlapokat, ahol ezek majd fellelhetôk lesznek.

A helyszínek többsége olyan, hogy egész évben érdemes felkeresni ôket, de vannak speciális rendezvények, amikor a szokásos látnivalók mellett –sokszor több napon át tartó – kulturális rendezvények részesei is lehetünk. Szinte július-augusztus minden hetére jutnak fesztiválok, de a legtöbb esemény a nyár legnagyobb magyar ünnepe, augusztus 20-a körül van, amikor leginkább elsô királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk, de ez egyúttal az új kenyér ünnepe is.

A középkori Magyarországnak négy királyi székhelye volt: Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, és Buda. A török hódítás során a királyi épületek – hasonlóan egész településekhez – nagyrészt megsemmisültek, így például a székesfehérvári bazilika is, ahol középkori királyaink sírjainak többsége volt. A Budai Várban található Budapesti Történelmi Múzeumban láthatunk részleteket a középkori királyi palotából, hasonlóképpen egyes helységek rekonstruálhatók voltak az esztergomi királyi várban is. Leginkább azonban Visegrádon tudjuk elképzelni, hogy hogyan is nézhettek ki ezek az épületek. Bár egy évtizede néhány jobb állapotban fennmaradt részletet kivéve még többnyire csak alapfalakat láthattunk ott, az akkori môemlékvédelmi elvek nem engedtek nagyobb arányú rekonstrukciót, néhány éve feladták ezeket, s nagyarányú, de hiteles rekonstrukcióba kezdtek. Mára már átélhetôvé vált nem csak az akkori épületek kinézetele, hanem helyenként berendezésük is, sôt angol segítséggel még a híres Herkules kutat is rekonstruálták. Az elsô gótikus palotákat követôen, Mátyás király palotája a XV. század második felében a reneszánsz egyik legelsô és legfontosabb példája volt Itálián kívül. A középkori lovagi tornákat a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon idézik fel július 6. és 8. között. (www.palotajatekok.hu)

Miskolc külvárosában, Diósgyôrben kerül sorra július 3. és 15. között a Kaláka Fesztivál. Az esemény helyszíne a Diósgyôri Vár, amely egy XIV. századi királyi várkastély, ami a késôbbiekben, egészen a török idôkig elsôsorban a királynék javadalma volt. A négy nagy sarokbástya között található várudvar, valamint a várárok igen hangulatos helyszínnek bizonyultak az elôzô években a jeles magyar és külföldi nép- és világzenei együttesek fellépésére. Miskolc más negyedei (Tapolca strand- és barlangfürdôje, Lillafüred palotája, tava és barlangjai) további szórakozási lehetôségeket kínálnak a városon belül, azon túl pedig a Bükk hegység a túrázók kedvelt célpontja. (www.kalakafesztival.hu)

A közeli Egerben szinte egymást érik a fesztiválok egész nyáron. A többek között váráról ismert városban, amely 1552-ben megállította a törökök hódítását, Végvári Vigasságok címmel lesz programsorozat július 21. és 29. között. A város egy másik nevezetessége borkultúrája, s ezt ünneplik július 6. és 8. között az Egri Bikavér Ünnepén, amelyre a város fôterén kerül sor, ahol a legnevesebb helyi borászok mutatják be boraikat, s mindegyikhez illô étkeket kínál egy társult étterem. A rendezvény alatt kulturális môsor is zajlik a Dobó tér színpadán. Ugyanitt rendezik meg a Középkori Piacteret július 27. és augusztus 5. között, valamint az Agria Nemzetközi Néptánc-találkozót augusztus 21-24-ig. A musicaleknek és az operetteknek a Líceum egyedülálló hangulatú udvara, az orgonakoncerteknek az ország második legnagyobb temploma, az Egri Bazilika ad otthont. Aki szeretné tudni, milyen a magyar nemzeti rock, az a Kormorán koncertjét augusztus 18-án hallgathatja meg a Dobó téren. (www.eger.hu)

Budapest mellett a legtöbb külföldi turista a Balatonhoz látogat el, de talán kevesen ismerik még a Balaton-felvidék néhány év alatt nevezetessé vált rendezvényét, a Môvészetek Völgyét. Ez hat kis falu (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula) összefogásából megszületett rendezvénysorozatot jelent, amire az idén július 27. és augusztus 5. között kerül sor. Az eseményt elsôsorban a népi kultúra iránt érdeklôdôknek ajánlhatjuk, de egy többnapos ott tartózkodás arra is lehetôséget nyújthat, hogy a látogató kirándulásokat tegyen Nagyvázsony és Sümeg várához, Keszthely kastélyához, Hévíz gyógyforrásaihoz, Veszprém sziklára épült, ôsi városközpontjához vagy Herend híres porcelángyárába. (www.kapolcs.színház.hu)

Egész évben érdemes ellátogatni a Magyarország közepén fekvô Ópusztaszerre, ahol a legendák szerint a magyar törzsek a Honfoglaláskor vérszerzôdést kötöttek. A magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe nagyméretô panoráma freskó ábrázolja. Feszty Árpád XIX. század végén készült, s eredetileg Pesten felállított körkép a háborúban megrongálódott, és csak a kilencvenes években újították fel lengyel restaurátorok, miután itt külön körcsarnokot építettek neki. A hatalmas Nemzeti Történeti Emlékparkban falumúzeumot, szoborparkot, jurtákra emlékeztetô kiállítási épületeket találhatunk többek között. Több egynapos program is megrendezésre kerül, mint az augusztus 11-i Dinnyenap, a szeptember 15-i Hagymanap, a szeptember 29-i Szt. Mihály napja, az október 13-i Paprikanap, de valamennyi közül a legjelentôsebb esemény az augusztus 20-i Szent István-nap. Mindegyik rendezvény alkalmat kínál a magyarság népi kultúrájával való ismerkedésre, korábbi századok magyar ételeinek megkóstolására, folklór programok megtekintésére. (www.opusztaszer.hu)

Augusztus 20-a országosan is egyik legkedveltebb programja a Debreceni Virágkarnevál. A kísérô események már augusztus 15-én megkezdôdnek, de a fô attrakciót a huszadikán a vasútállomástól a város fôterén át a Nagyerdei Stadionig vonuló virágkompozíciók jelentik. A virágkocsikat magyar és külföldi tánccsoportok és majorette együttesek kísérik produkcióikkal. (www.fonixinfo.hu) Debrecenbôl sokan látogatnak el a magyar puszta szívébe, a Hortobágyra, ahol mind a hagyományos pásztorkodással, mind a helyi, jellegzetes gasztronómiával megismerkedhetnek. A hortobágyi csárda újabban bioételekkel hívogatja a vendégeket, melyek mindenféle vegyszerezéstôl mentesek. A közeli Hajdúszoboszló gyógyfürdôje annyira felkapottá vált különösen a német és lengyel turisták között, hogy a magyar szóra már szinte felkapja az ember a fejét.

A tárgyalkotó népmôvészet legnagyobb rendezvénye a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban. Az augusztus 17. és 20. között megrendezésre kerülô fesztivál során több mint kétszáz sátorban mutatják be kézmôvesek, népmôvészek, népi iparmôvészek termékeiket és magát az alkotás folyamatát a Lánchídtól a Magyar Nemzeti Galériáig felvezetô út mentén, s a Budai Vár egyéb udvarain. A négy nap folyamán egyszerre több színpadon mutatják be folklórmôsorukat magyar és külföldi együttesek. Az évenkénti tavaszi táncháztalálkozó mellett talán ez a magyar népi kultúra másik legnagyobb ünnepe. (www.tanchaz.hu) Sokan szeretik augusztus 20-át Budapesten tölteni a látványos víziparádék, repülô bemutatók, esti tôzijáték miatt, de a nagy tömeg és a tavalyi tôzijátékkor bekövetkezett katasztrófa némi óvatosságra intenek, hogy talán mégse augusztus 20. a legmegfelelôbb nap a pesti kirándulásra. Ilyenkor egyébként is az ország valamennyi városában láthatók tôzijátékok.

Budapesten egész évben számos nagy múzeum várja a látogatókat. A szokásos állandó kiállításaikon túl azonban néhány intézmény nagyszabású idôszaki kiállítást is rendez a nyári idôszakban. Két ilyenre szeretném felhívni a figyelmet. A Magyar Nemzeti Múzeumban "Dzsingisz kán és öröksége" címmel látható az a vándorkiállítás, amely korábban már Isztambulban, Bonnban és Münchenben volt látható. (www.hnm.hu) A Szépmôvészeti Múzeumban "... és akkor megérkeztek az inkák." címmel látható kiállítás a spanyol hódítás elôtti Peru kincseibôl május 18. és szeptember 9. között. (www.szepmuveszeti.hu)

Budapest közelében található Szentendre, amelynek hangulatos központja különösen az esti órákban élvezhetô. Napközben valósággal elárasztják a turisták buszai. A város, amit sokáig fôleg a törökök elôl elmenekült délszláv etnikai csoportok népesítettek be, mára kissé szuvenír boltok városává vált. Határában áll viszont Magyarország legnagyobb etnográfiai múzeuma, a Szentendrei Skanzen. Ha valaki szeretné megismerni, hogy hogyan néztek ki Magyarország településeinek házai az elôzô évszázadokban, s hogyan voltak berendezve, akkor erre ez a legideálisabb hely. A hatalmas területen elterülô skanzen már évtizedek óta épül, de még mindig nincsen kész. Magyarország különbözô vidékeit önálló részek képviselik, legutóbb például az Észak-Magyarország tájegységet adták át. A mai magyar falvakban már nagyon kevés régi házat látni, itt viszont még sok olyan régi épület vár újbóli felépítésre, amiket eredeti helyükön megszámozva gondosan szétbontottak, s ezeket az építôelemeket, valamint a berendezési tárgyakat itt raktárakban tárolják, amíg felépítésükre sor kerül. Hogy a berendezési tárgyak ne csak raktárakban porosodjanak, nemrég egy raktármúzeumot is megnyitottak. Az egész skanzen bejárására egy nap nem is elegendô, vagy több napot kell rászánni, vagy csak 2-3 tájegységet kiválasztani. Tavasztól ôszig itt is különbözô rendezvényeken mutatják be a hagyományos népéletet, a kézmôves mesterségeket, a népi kultúra különbözô formáit. A nyár folyamán a Skanzenben is a Szent István-nap a leggazdagabb programokban. (www.skanzen.hu)

Abkarovits Endre